Skip to main content

Kapacitásépítési események: Izland és Norvégia

2022 áprilisában és májusában a projektpartnerek a donor országokba látogattak.

Az európai geotermikus energiafejlesztés elősegítését támogató User4GeoEnergy projekt célja know-how és jó gyakorlatok átadása a donor és a kedvezményezett országok között a geotermikus távfűtési rendszerek hatékonyságának növelése érdekében Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. Az események elvárt hosszútávú eredménye, hogy a geotermikus projektek környezeti előnyöket biztosítsanak, azaz csökkentsék a levegőszennyezést, a szén-dioxid (CO2) kibocsátást, és biztosítsák a hosszú távú fenntartható termelést a geotermikus tározókból. E célok hozzájárulhatnak a geotermikus távhőrendszerek elterjedéséhez, és általában az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az energiabiztonság növeléséhez.

A „Kapacitásépítő események” (WP3) elsődleges célja az volt, hogy oktatási anyagokat fejlesszenek ki valamint izlandi és norvégiai kapacitásépítést biztosítsanak a kedvezményezett partnerek számára. 2022 áprilisában és májusában a projektpartnerek a donor országokba látogattak.

Az izlandi tanulmányút

Az izlandi tanulmányútra 2022. április 26. és 28. között került sor. A látogatás szervezője az izlandi Nemzeti Energiahatóság (Orkustofnun) volt. Az izlandi látogatás során olyan izlandi cégek tevékenységének és termékeinek bemutatása állt a középpontban, amelyek geotermikus energiát alkalmaznak folyamataikban. A résztvevők meglátogatták Izlandi délnyugati részének geotermikus távfűtési rendszereit.

Április 26-án találkozó volt a Nemzeti Energia Hatóságnál, ahol Halla Hrund Logadóttir energiaügyi igazgató valamint Marta Ros Karlsdóttir, a természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős igazgató köszöntötte a csoportot és tartott előadást. A házigazda, Orkustofnun üdvözölte a projektcsoportot a meglátogatott településeken, Halla Hrund Logadóttir és Marta R. Karlsdóttir pedig érdekes áttekintést adott az izland geotermikus energia történetéről. Ezt követte a projekt és a projektpartnerek rövid bemutatása. Ezt követően a geotermikus energiával foglalkozó izlandi cégek és intézmények rövid előadásokat tartottak tevékenységükről, ahol lehetőség nyílt a felek közötti megbeszélésre.

A projektpartnereknek megtekintették a helyi távfűtési rendszert Seltjarnarnesben, közvetlenül Reykjavik mellett, ahol hat kút biztosítja az egész közösség számára a fűtést. A következő állomás a Gróska alkotóközösség volt. Itt mutatták be a Georg és a Geothermica projekteket, valamint a Laxar céget, amely termálvizet használ a lazactenyésztés során.

A résztvevők meglátogattak több, a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó céget, valamint Hellisheidi és Reykjanes geotermikus erőműveit. A csoport ott is találkozott olyan cégekkel, amelyek geotermikus energiát használnak különféle termékekben és szolgáltatásokban, valamint kapcsolódó tevékenységekben. A csoport által meglátogatott legfontosabb cégek a következők voltak: Hitaveita Seltjarnarnes, HS Orka, Bláa lónið, Geothermal Research Cluster (GEORG), Geothermica, Laxar aquaculture, ON, Carbfix, Climeworks, GeoSilica, Friðheimar, Varmaorka, Flúðasveppi és Límðasveppi.

A második nap a Hellisheiði állambeli Reykjavik Geotermikus Erőműben kezdődött. A vendéglátók röviden bemutatták az erőművet, kitértek az alkalmazott melegvíz-csövek keresztmetszetére is, amely lehetővé teszi, hogy a víz hőmérséklete mindössze 2 °C-kal csökkenjen Reykjavik felé vezető úton. Ezután a környező ipari parkban több cég is bemutatkozott. A Carbfix vízben oldja a CO2-t, és a keveréket az alapkőzetbe fecskendezi, ahol már 2-3 év múlva szilárd karbonátok képződnek. A GeoSilica szépség- és egészségügyi termékeket gyárt szilícium-dioxidból, ami egyébként eltömítené az erőmű csöveit. A Pure North a geotermikus kutakból származó meleg víz és forró levegő felhasználásával újrahasznosítja a mezőgazdasági műanyagokat. Végül a Climeworks ötlete a CO2 közvetlen leválasztása a levegőből speciális ventilátorok és szűrőkazetták segítségével. A partnerek ellátogattak Varmaorkára is Flúðirban, ahol a Climeon moduláris hőerőművei 100°C alatti hőmérsékletű vízből állítják elő villamos energiát. Ezt követően két cég következett ugyanazon a területen, amelyek geotermikus energiát használnak gombatermesztéshez és ragasztott rétegelt szerkezeti gerendák gyártásához - utóbbi Norvégiából importált fából készült.

A tanulmányút utolsó napja a HS Orka, Svartsengi üzemben kezdődött. A túrát egy előadás követte, amely bemutatta, hogyan termelnek áramot és meleg vizet a régió két üzemében. Ezután bemutatták a Kék Lagúna történetét, a szerény kezdettől (a hőerőmű visszatérő vize), a mai csúcsminőségű fürdő komplexumig.

A látogatás betekintést nyújtott abba, hogy az izlandiak hogyan használják fel geotermikus energiájukat sokféle alkalmazásra, beleértve a hagyományos és a kísérleti felhasználásokat is. A megismert kezdeményezések és az innovatív gondolkodás inspirációt jelentenek a projektcsapat további munkájához saját országukban.

Tanulmányút Izlandi itt találhatok.

Az előadások itt találhatók.

Tanulmányút Norvégiába

A norvégiai tanulmányútra 2022. május 23. és 26. között került sor. A projektpartnerek Oslóban találkoztak, hogy megismerjék Norvégia, az alacsony geotermikus gradiensekkel rendelkező ország erőforrásait. A geotermikus hőszivattyúk világszerte a leggyorsabban növekvő energia termelő technológiák közé tartoznak. Jelenleg mintegy 70 000 ilyen létesítmény van Norvégiában, amelyek évente körülbelül 4,0 TWh hőenergiát termelnek. A résztvevők látogatást tettek olyan létesítményekben, amelyek alacsony gradiensű geotermikus erőforrásokat használnak. Az első célpont a Drammenben található általános iskola volt, amely földalatti hőenergia-tárolóval rendelkezik. A vendéglátók hangsúlyozták, hogy az iskolaépületek újszerű kialakítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a 40°C-os meleg vizet padlófűtésre is felhasználják.

A következő látogatás az askeri Føyka futballstadionban volt. A vendáglátók elmagyarázták, hogy a két ott található fúrást kezdetben demonstrációnak szánták egy 13 fúrásból álló kútcsoporthoz, a területre tervezett épületegyüttes fűtésére. Amikor ez nem valósult meg, a két fúrással helyettesítették a futballstadion propánfűtését. Az energiakutak 800 m mélyek, ami a legutóbbi évekig szárazföldi rekordnak számított Norvégiában. Az egyik lyuk rugalmas tömlővel van kibélelve, míg a másik bélés nélküli, merülő szivattyú segítségével működik. A hő nem elegendő a hó teljes elolvasztásához, de télen puhán tartja a füves pályát, megelőzve a játékosok sérüléseit. A propánról való áttérés nagymértékben csökkentette a rendszer CO2-lábnyomát, bár a propánt még mindig használják a nagyon hideg napokon.

A következő megálló Wesselkvartalet volt. Az épületegyüttest egy családi vállalkozás építi és birtokolja, a geotermikus rendszerben Nore Henrik projektmenedzser és társtulajdonos tartott körutat. A rendszer 24 db 250-300 m mélységű mélyfúrásból és 100 db 30 m mélységű sekély fúrásból áll. Ezek felhasználásával a hő három rétegben tárolódik a talajban: a felső rétegben kavicsban, a közepes rétegben a mesterségesen repesztett alapkőzetben, és a szilárd alapkőzetből álló alsó rétegben. A rendszer fő feladata a hó és jég olvasztása az askeri járdákon, ezt a feladatot a helyi önkormányzat rendelte el. A többlet hőt az épületegyüttes lakásainak, üzleteinek fűtésére használják fel.

A nap utolsó helyszíni látogatása az Økern portál kereskedelmi épülete volt Oslóban. A geotermikus rendszer fő feladata itt az irodahelyiségek hűtése. Ezzel elkerülhető, hogy a tetőkön hűtőtornyokat helyezzenek el, így a tetők rekreációs célú zöldfelületekké alakíthatók. Ez jelentősen növeli az épületegyüttes vonzerejét.

A harmadik napon az olsói Epicenter központban konferenciát tartottak, amelyen bemutatták Norvégia tapasztalatait az alacsony hőmérsékletű geotermikus energia felhasználása terén. A NORCE, NVE (Norvég Vízgazdálkodási és Energiaügyi Igazgatóság), NOVAP (Norvég Hőszivattyú Szövetség), Fortum Oslo Varme, Rudenn Energy, Geothermal Energy Nordic, Muovitech képviselői mutatták be tevékenységüket és eredményeiket. A Norvégiában bemutatott rendszerek és megoldások jelentősen különböznek állnak az Izlandon bemutatott rendszerektől, mivel Norvégiában a talajvíz hőmérséklete jóval alacsonyabb, mint Izlandon. A konferencián a kedvezményezett országok képviselői saját projektjeiket mutatták be a vendéglátóknak.

Tanulmányút Norvégiába itt találhatok.

Az előadások itt találhatók.